Egyházi értékeink

 

A falu orsó alakú kiszélesedésében 1417 után épült az a cinteremmel, azaz temetővel körülvett, keleti tájolású, római katolikus kápolna, amelynek déli és északi fala jelenlegi református templomunk két oldalát képezi. A protestantizmus XVI. századi térhódítását követően a templom falait lemeszelték, az épületet 1646-ban és 1748-ban renoválták, majd az 1800-as évek első felében az alapterületet nyugati irányban megnövelték. Az újonnan épült rész elé harangtornyot is építettek. 1903-ban a torony és a templomépület zsindelyborítását bádogra cserélték.

Templomunk belsejében hat évszázad nyomai figyelhetők meg. A legkorábbi, római katolikus időszakról a felszentelési kereszten kívül egy feltárt gótikus ajtó- és ablaknyílás tanúskodik. Az északi falon 1991-ben bukkantak rá egy, a XV. század vége felé készített freskósorozat töredékeire, amely Krisztus életéből villant fel képeket a Jeruzsálemi bevonulástól a Feltámadásig. A szépen restaurált nagyari freskótöredékeket az teszi különösen értékessé, hogy hazánkban a késő reneszánsz stílusú templomi falfestészetnek nagyon kevés emléke maradt fenn.

A templomról és értékeiről bővebben olvashat a http://www.temple-tour.eu/index.php?lang=hu lapon.

A templom famennyezetének festése 1882-ben készült. A padok a XVIII-XIX. századból valók, az 1800-as évek második felében készített barokk stílusú szószéket és szószékkoronát pedig a környék legszebbjei között említik.

Hazánk több múzeumában is megcsodálhatunk Nagyarból származó egyházi klenódiumokat, gazdag díszítésű kelyheket, valamint pompás mintázatú úrasztali terítőket.

Gyulaffy László jegykendője XVI.sz. (forrás: Egyházak kincsei Magyarországon, H. Kolba Judit, Hapák József, Kossuth Könyvkiadó, 2008)

A templom külső, északi falán látható a Hősök táblája, Nagy Sándor József alkotása. A dombormű alatti részen a község első világháborús hősi halottaink neve olvasható. E tábla alatt helyeztük el 2011-ben azt az emléktáblát, amely a második világháború Nagyarból elhurcolt zsidó áldozatainak, a harcokban elesett nagyari katonáknak, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc két nagyari hősi halottjának, Fórizs Tibor műegyetemi hallgatónak és Bihari Károly határőr századosnak állít emléket.

A templom kertjében két emlékoszlop áll. Az egyik a Luby Géza kezdeményezésére, a község lakosainak adakozásából 1896-ban emelt millenniumi Kossuth-emlékmű, amelynek átadásán Kossuth Lajos fia, a szintén politikus Kossuth Ferenc is részt vett, a másik pedig a 2003-ban a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója tiszteletére emelt Rákóczi-emlékoszlop. A kopjafa oldalain a vezérlő fejedelem táborába állt nagyari katonák neve olvasható.

A templomkert „Ablakos és verses fejfák kertje” nevű részének látogatói Nagyarra jellemző, sajátos alakú, népies búcsú-, illetve búcsúztató verseket őrző fejfákkal ismerkedhetnek meg. Az itt látható három fejfát a néprajzos Luby Margit rajzai és feljegyzései alapján készítettük el 2011-ben. Nem mindennapi a fejfák keletkezésének története sem: az 1951-ben elhunyt Bihari András számára, aki a XX. század első felében egy személyben volt községünkben halottkém, fejfaíró és a fejfaversek szerzője, úgy hozta a sors, hogy felesége és kis unokája fejfáját is neki kellett kifaragnia, megírnia. A két szélső fejfára írt megható sorokkal Bihari András szeretteitől búcsúzik. A középen álló fejfát, az úgynevezett „ablakos” fejfát pedig saját maga számára faragta és írta András bácsi. Ez a jellegzetesen „nagyarinak” tekinthető fejfatípus onnan kapta nevét, hogy mivel a fejfára szánt szöveg nem fért rá a fejfa egy oldalára, készítője leleményesen, két zsanérral egy újabb, nyitható deszkalapot helyezett elé. Így már három oldalon tudott búcsút venni a földi élettől. A fejfa tehát már Bihari András életében elkészült, temetése előtt csupán a halálozás dátumát kellett rávésni. Az „ablakos” fejfa versei között különösen azokra a sorokra hívjuk fel a látogatók figyelmét, amelyekben az elmúlással szembenéző Bihari András lelki derűje is megcsillan, hiszen életének legfontosabb mozzanatait – egyes szám harmadik személyben – elmesélve, így summázza földi pályafutását: „Sok helyet bejárt, sok mindent próbált, de így még nem járt.”

A régi református temető egykori fejfáiról 1980 táján összegyűjtött, valamint a Luby Margit-hagyatékban fennmaradt versek a Fogadj bé, temető… Nagyari fejfaversek című kötetben jelentek meg Kiss Kálmán közlésében 2011-ben (Nyíregyháza: Bessenyei Könyvkiadó).

(Forrás: www.legifoto.hu)