Irodalmi értékeink
A régebbi idők kapcsán közvetve bár, de nagyari vonatkozása van a református egyháztörténeti irodalom területén Nagyari Benedek és fia, Nagyari József XVII. századi lelkészek és írók tevékenységének. Nagyari Benedek − humanista hagyományokat követve – felvette szülőfaluja, Nagyar nevét, és hasonlóképpen viselte ezt a vezetéknevet fia, Nagyari József prédikátor is. Emléktáblájukat a református templom falán helyeztük el 2017-ben.
IV.1 Nagyar nevét a magyar irodalomtörténet Petőfi Sándor A Tisza című költeménye kapcsán régóta számon tartja. Bár a költő a verset 1847 februárjában Pesten keltezte, nem kétséges, hogy a tájélményt Nagyarban, illetve a község határában szerezte.
Mikor és hogyan került Petőfi községünkbe? Röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy látogatását, illetve megismerkedését nagyari barátjával, Luby Zsigmonddal Kölcsey Ferencnek köszönheti. Petőfi ugyanis már régen szeretett volna elzarándokolni az 1838-ban elhunyt költő (szatmár)csekei sírjához. Erre 1846 augusztusában Petőfi barátja, Obernyik Károly költő meghívása teremtette meg az alkalmat, amelyet Petőfi rögtön elfogadott. Obernyik Kölcsey halála előtt éveket töltött Csekében, ugyanis a költő árván maradt unokaöccsének, Kölcsey Kálmánnak volt a házitanítója. Kölcsey Ferenc halála után Kölcsey Kálmán az édesanyjával és Obernyik Károllyal a fővárosba költözött, de a csekei birtok ügyeinek intézésére Obernyik el-ellátogatott Csekébe. Mivel Kölcsey Kálmán keresztszülei rokonság kapcsán a nagyari Luby Károly és neje voltak, és mert Kölcsey Ferenc és a Lubyak a politikai kérdésekben azonos nézeteket vallottak, Kölcsey és Obernyik gyakran megfordult a Lubyak nagyari udvarházában. Írott feljegyzések tanúskodnak arról, hogy Kölcsey Ferenc az őt Csekében meglátogató barátokat is áthozta Nagyarba. Közöttük említhetjük Wesselényi Miklós politikust, az árvízi hajóst, Szemere Pál akadémikus literátort, a magyar nyelvújítás kiemelkedő alakját, valamint Inántsi Pap Endre zsarolyáni születésű költőt. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Obernyik szerelmi érzéseket táplált a Luby Károly Ágnes nevű leánya iránt, amiről szerelmes témájú költeményei tanúskodnak.
IV.2 Petőfi 1846 augusztusának végén érkezett Csekébe, ahol Obernyik Károly összeismertette őt a nagyari Luby Zsigmonddal, valamint Zsigmond csekei unokatestvérével, a Kölcseyvel szintén rokon Kende Lajossal. A Petőfi és Luby Zsigmond között kibontakozó és gyorsan elmélyülő barátság első jele, hogy Petőfi rögtön elfogadta Luby Zsigmond meghívását, és Nagyarban töltött néhány napot. IV.3 E nyárvégi itt-tartózkodás élményeiből született meg A Tisza című költemény, amelynek megénekelt helyszínei az osztrákok által készített katonai térkép alapján beazonosíthatók. IV.4 Luby Zsigmond legfiatalabb testvérének, a genealógiai és heraldikai kutatásaival nevet szerzett Luby Károly vármegyei levéltárnoknak a leveleiből tudjuk, hogy 1846-ban és 1847-ben Petőfi több alkalommal és néha hosszabb ideig élvezte a Lubyak vendégszeretetét.
IV.5 A Lubyak sokáig őrizték a Petőfivel kapcsolatos relikviáikat, amelyekből az idők viharában több megsemmisült, de Petőfinek egy kézzel írott (illetve egy másik, nyomtatott formában megjelentett) levele, valamint Luby Zsigmond naplójába saját kezűleg beírt versei, aláírásai fennmaradtak.
IV.6-7.Petőfi nagyari emlékét a Nagyari Galéria emlékkiállítása, valamint a község szélén álló Petőfi-fa őrzi. Az 1990-es évek közepén elpusztult öreg tölgy mellett két, saját terméséből hajtatott, immár harmincéves utód emlékeztet a költő Nagyarban jártára. IV.8
IV.9 A közelükben 2014-ben „Petőfi-fák kárpát-medencei emlékkertje” néven kialakított területen növekednek a történelmi Magyarország különböző helységeiből hozott és itt elültetett, emlékkövekkel megjelölt Petőfi-testvérfák: a dömsödi kocsányos tölgy, az eperjesi bükk, a koltói som és a székelykeresztúri vadkörte. Mellettük a nemzeti összetartozás jelképeként a Luby család kedvenc fáját, egy páfrányfenyőt is elültettünk. IV.10 Az emlékkert tulipánra emlékeztető Petőfi-emlékoszlopa a Luby Társaság által 2014 nyarán rendezett találkozó és konferencia emlékére készült.
A Nagyar központjában álló Luby-kúria a szatmári Petőfi-kultusz szempontjából is felbecsülhetetlen értéket képvisel, ugyanis térségünknek ez az egyetlen ma is meglévő épülete, amelyben Petőfi Sándor megszállt. A Lubyak első nagyari udvarházában vendégeskedő, reformkori irodalmi és közéleti személyiségek, köztük Petőfi Sándor emlékét a 2011-ik évtől az épület udvar felőli falán emléktábla hirdeti.
Nagyarban született és alussza örök álmát a XX. századi magyar etnográfia kiemelkedő alakja, Luby Margit, akinek páratlan értékeket tartalmazó néprajzi kötetei az 1930-as, 1940-es években jelentek meg. A néprajzkutató emlékét községünkben a szülőháza, az emeletes Luby-kastély falán elhelyezett emléktábla, illetve a Luby család sírboltja mellett állított tulipános emlékoszlop őrzi.