Természeti értékeink
VI.1 Településünk mintegy ezer évvel ezelőtt folyók ölelésében, a Kis-Túr és a Tisza egykori találkozásánál keletkezett. A Tisza évszázadokon keresztül folyamatosan szabályozta önmagát, folyását önkényesen alakítgatta, túlfejlett kanyarjait pedig levágta. Az önnön „sebészi beavatkozások”, illetve a XIX. század második felében végzett folyószabályozás következtében az ősi állapotokhoz képest valamelyest messzebbre került a falutól, de így is hamar ki lehet jutni a Tisza-partra.
VI.2 A fél falut körülölelő másik folyónk, a Túr útvonalát illetően is történt egy fontos változás. A Tisza úgy 800-900 évvel ezelőtt a falu közvetlen közelében folyó egyik kanyarját önkényesen levágta, éppen azt, ahol a Kis-Túr torkollott bele. Attól kezdve a Túr egy újabb szakaszt a levágott Tisza-mederben megtéve éri el a Tiszát. VI.3 A holtággá vált Tisza-kanyar másik szakasza a legrégibb időktől állóvízként, tóként szolgált gazdasági érdekeket, ugyanis Espánta, azaz ’az ispán tava’ néven a királyi vármegye időszakától kezdve haltenyésztésre használták. A Túr XX. század eleji szabályozásakor a településünket félkörívben ölelő Kis-Túr egész szakaszát zsilipek közé zárták. A Kis-Túr tehát ma már nem siet a Tiszába, mint még Petőfi ittjártakor tette, a térképeken pedig – vadregényes kanyarulatai ellenére – belvíz-főcsatorna néven szerepel.
Bár Nagyartól kicsit messzebb folyik a Szamos, településünk életét 1970-ben nagyon megzavarta. A Tunyogmatolcsnál kiszakadt gáton átzúduló víztömeg Nagyart is elérte, sok lakóházat és gazdasági épületet romba döntve.
VI.4 Nagyar község határa 1982 óta a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet részét képezi, ezáltal a terület növény-, állat- és madárvilága védelem alatt áll. VI.5 A Tisza-part és a Kis-Túr mente őrzi az őshonos növényvilágot, és egyben lakóhelyet biztosít a tájunkon jellegzetes madarak és az állatok számára. VI.6 Nagyar környékének jellegzetes madara a haris.
VI.7 A falu szélén álló Petőfi-fa és ifjú utódai – irodalomtörténeti missziójukon túl – a Kis-Túr mentén egykor elterült kocsányos tölgyesre emlékeztetnek. A Tisza menti ártereken és a Túr partján, valamint a falusi kertekben sok helyen láthatunk a szatmári szilvapálinka és szilvalekvár készítéséhez kiváló alapanyagot biztosító, „nemtudom-szilvát” termő gyümölcsfákat.
Községünk orsó alakú készélesedésében, a Tájházzal csaknem átellenben „védett fa” táblával megjelölt, terebélyes, öreg japánakác látható.