Természeti értékeink

 

Településünk mintegy ezer évvel ezelőtt folyók ölelésében, a Kis-Túr és a Tisza egykori találkozásánál keletkezett. Nagyart a régi időkben „a Tisza és a Túr torkolatának őreként” tartották számon. A Tisza évszázadokon keresztül folyamatosan szabályozta önmagát, folyását önkényesen alakítgatta, túlfejlett kanyarjait pedig levágta. Az önnön „sebészi beavatkozások”, illetve a XIX. század második felében végzett folyószabályozás következtében az ősi állapotokhoz képest valamelyest messzebbre került a falutól, de így is hamar ki lehet jutni a Tisza-partra. A fél falut körülölelő Túr medrét illetően is történtek változások, változtatások. A Tisza úgy 800-900 évvel ezelőtt egyik kanyarját önkényesen levágta, éppen azt, amelyiknek a csúcsánál addig a Kis-Túr torkollott bele. Így a Túr folyása attól kezdve meghosszabbodott: torkolata a falu közvetlen közeléből, a Felvéghez közeli, korábban Usztyának (’torkolat’) nevezett határrésztől a Bánom-szegi rámpán túlra tevődött át. Ennek az elhagyott Tisza-kanyarnak a másik ága egyébként az Espánta ’az ispán tava’ nevet viseli. A név keletkezése a királyi vármegye időszakáig nyúlik vissza, és arra utal, hogy ebben a lefolyástalan folyóágban abban az időben haltenyésztés folyt.

Nagyar község határa 1982 óta a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet részét képezi, ezáltal a terület növény-, állat- és madárvilága védelem alatt áll. A Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében álló, Nagyar Petőfi u. 1. szám alatti Luby-kúriaként ismert épületben, illetve a mellette épült Kende-kastélyban a 2001. évben kutatói szobák kerültek kialakításra.

A Tisza-part és a Kis-Túr mente az őshonos növényvilágot őrzi, és egyben lakóhelyet biztosít a tájunkon jellegzetes madarak és állatok számára. Nagyar környékének jellegzetes madara a haris.

A falu szélén álló Petőfi-fa és ifjú utódai – irodalomtörténeti missziójukon túl – a Kis-Túr mentén egykor elterült kocsányos tölgyesre emlékeztetnek.

A Tisza-menti ártereken és Túr partján, valamint a falusi kertekben sok helyen láthatunk a szatmári szilvapálinka és szilvalekvár készítéséhez kiváló alapanyagot biztosító, „nemtudom-szilvát” termő gyümölcsfákat.

Községünk orsó alakú kiszélesedésében, a Tájházzal csaknem átellenben „védett fa” táblával megjelölt, terebélyes, öreg japánakác látható.

A szatmári szilváról bővebben tájékozódhat a http://www.szilvaut.hu/ honlapon.