A nemesi múlt értékei
II.1 Nagyar épített örökségének meghatározó részét képezik az egykori földbirtokos családjai által lakott épületek, amelyek között a legrégibbnek egy, a feltehetőleg az 1600-as évek végén épült udvarház számít. A köztudatban Luby-kúriaként ismert épület a XIX. század elején vásárlás révén került a Luby család tulajdonába. Eredetileg rátóti Gyulaffy László tulajdonát képezte, és valószínűleg ő volt az építtetője is. A XVIII. század első felében kisrédei Rhédey Ferenc lett az udvarház gazdája, miután házasságra lépett a nagyari Gyulaffy Máriával. Házasságukból itt született három lányuk, valamint fiúk, ifjabb Rhédey Ferenc, aki a szülők halála után megüresedett épületet és a nagyari birtokot az 1800-as évek elején Luby Károly Szatmár vármegyei alispánnak adta el. Ebben a házban lakott családjával fia, ifjabb Luby Károly fehérgyarmati járási főszolgabíró. II.2 1840 előtt a reformkor több jeles személyisége, köztük Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Szemere Pál, Inántsi Pap Endre, Obernyik Károly is vendégeskedett ebben az épületben, majd 1846-ban és 1847-ben Luby Zsigmond barátjaként Petőfi Sándor élvezte többször e ház vendégszeretetét. Az épületen 2011-ben elhelyezett emléktábla örökíti meg az udvarházzal kapcsolatos ismereteket.
II.3 A XIX. század derekán Luby Zsigmond testvére, Luby János az udvarház szomszédságában új lakóházat épített, a régit pedig magtár céljaira alakította át. Az új lakóépület három oldalról körtornácos, klasszicista jegyeket magán viselő földszintes épület, amely a tulajdonos halála után a Kende család birtokába került. Kende Elemér XX. század elején bekövetkezett halálát követően a család elköltözött Nagyarból.
II.4 A nagyari földesúri lakóépületek sorát gazdagítja az 1877−79 között épült emeletes Luby-kastély, amely az előző kettővel átellenben az utca másik oldalán áll. Építője Luby Géza függetlenségi párti országgyűlési képviselő volt, aki bár Fülpösdarócon született, apja, Luby Zsigmond révén Nagyarban is rendelkezett birtokkal. II.5 Luby Géza egy négyholdas park közepén építette fel kastélyát, itt születtek Okolicsányi Margittal kötött házasságából származó gyermekei, közöttük Luby Margit, a XX. század első felének jelentős néprajzkutatója, a szatmári népélet kiváló ismerője és fontos etnográfiai művek szerzője.
Az emeletes Luby-kastélynak és a Kende-kastélynak a XX. század első felében új tulajdonosai, illetve bérlői lettek, az előbbi azonban egy időre még visszakerült a család tulajdonába azáltal, hogy 1936-ban ifjabb Luby Géza visszavásárolta az apja által eladott lakóépületet és birtokot. A második világháborút követő időszakban az épület állami tulajdonba került. II.6 2011-ben a szépen felújított Luby-kastélyban nyílt meg a Luby Interaktív Kastélymúzeum, amelyet a gyönyörű Antik Rózsák Kertje vesz körül. II.7 A megcsodálni való látványosságok sora, emlékeztetve az egykori tulajdonos botanikai érdeklődésére és szakértelmére, Pálmaházzal is bővült.
II.8 Az emeletes kastély parkjában épült fel a XIX. század második felében a Luby család temetkezőhelye. II.9 A sírbolt felett katolikus kápolnát emeltek, a kriptában pedig a Luby család elhunyt tagjainak, köztük Luby Margitnak hamvait helyezték örök nyugalomra.
