Skip to content Skip to main navigation Skip to footer

III.1 Nagyar közepén, a falu orsó alakú kiszélesedésében 1417-ben épült egy keleti tájolású, római katolikus kápolna, amelynek déli és északi fala jelenlegi református templomunk két oldalát képezi. A protestantizmus XVI. századi térhódítását követően az eredeti templom falait lemeszelték, az épületet 1646-ban és 1748-ban renoválták, majd az 1800-as évek első felében az alapterületet nyugati irányban megnövelték. Az újonnan épült rész elé harangtornyot is építettek. 1903-ban a torony és a templomépület zsindelyborítását bádogra cserélték.

III.2 Templomunk belsejében hat évszázad nyomai figyelhetők meg. A legkorábbi, római katolikus időszakról a felszentelési kereszten kívül egy feltárt gótikus ajtó- és ablaknyílás tanúskodik. III.3 Az északi falon 1991-ben bukkantak rá egy, a XV. század vége felé készített freskósorozatra, amelynek feltárt töredékei Krisztus élettörténetét mutatják be a Jeruzsálemi bevonulástól a Feltámadásig. A szépen restaurált nagyari faliképeket az teszi különösen értékessé, hogy hazánkban a késő reneszánsz stílusú templomi falfestészetnek nagyon kevés emléke maradt fenn.

III.4 A templom famennyezetének festése 1882-ben készült. A padok a XVIII-XIX. századból valók, az 1800-as évek második felében készített barokk stílusú szószéket és szószékkoronát a környék legszebbjei között említik. III.5

III.6 A templom külső, északi falán látható a Hősök táblája, Nagy Sándor József dombormű alkotása, amelyen a község első világháborús hősi halottaink neve olvasható. Ugyancsak itt látható az az emléktábla, amely a második világháború Nagyarból elhurcolt zsidóáldozatainak, illetve a harcokban elesett nagyari katonáknak állít emléket. III.7 Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának, Fórizs Tibor egyetemi hallgatónak az emlékére 2017-ben helyeztünk el emléktáblát a templom falán.

III.8 2017-ben a templom építésének 600. évfordulója emlékére, valamint a származási helyüket nevükben őrző XVII. századi református prédikátorok, Nagyari Benedek és Nagyari József tiszteletére ünnepi istentisztelet keretében emléktábla leleplezésére került sor.

III.9 A templom kertjében látható a Luby Géza kezdeményezésére, a község lakosainak adakozásából 1896-ban emelt millenniumi Kossuth-emlékmű, amelynek átadásán Kossuth Lajos fia, a szintén politikus Kossuth Ferenc is részt vett. Ugyancsak itt áll a 2003-ban a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója tiszteletére emelt Rákóczi-emlékoszlop. A kopjafa oldalain a vezérlő fejedelem táborába állt nagyari katonák neve olvasható.

III.10 A templomkert „Ablakos és verses fejfák kertje” nevű részének látogatói Nagyarra jellemző, sajátos alakú, népies búcsú-, illetve búcsúztató verseket őrző fejfákkal ismerkedhetnek meg. Az itt álló három fejfát a néprajzkutató Luby Margit rajzai és feljegyzései alapján készítettük el 2011-ben. Nem mindennapi a fejfák keletkezésének története sem: az 1951-ben elhunyt Bihari András számára, aki a XX. század első felében egy személyben volt községünkben halottkém, fejfaíró és a fejfaversek szerzője, úgy hozta a sors, hogy felesége és kis unokája fejfáját is neki kellett kifaragnia, megírnia. A két szélső fejfára írt megható sorokkal Bihari András szeretteitől búcsúzik.

III.11 A középen álló, úgynevezett „ablakos” fejfát saját maga számára faragta és írta meg Bihari András. Ez a jellegzetesen „nagyarinak” tekinthető fejfatípus onnan kapta nevét, hogy mivel a fejfára szánt szöveg nem fért rá a fejfa egy oldalára, készítője leleményesen, két zsanérral egy újabb, nyitható deszkalapot helyezett elé. Így már három oldalon tudott búcsút venni a földi élettől. Temetése előtt csupán a halálozás dátumát kellett rávésni. Az „ablakos” fejfa versei közül különösen azokra a sorokra hívjuk fel a látogatók figyelmét, amelyekben az elmúlással szembenéző Bihari András lelki derűje is megcsillan, hiszen életének legfontosabb mozzanatait – egyes szám harmadik személyben – elmesélve, így summázza földi pályafutását: „Sok helyet bejárt, sok mindent próbált, de így még nem járt.”