Skip to content Skip to main navigation Skip to footer

V.1 Nagyar évszázadokon át őrizte a népélet tárgyi eszközeit és szellemi értékeit. Sajnos, az 1970-es Szamos-árvíz a régi épületek javarészét megsemmisítette, de tegyük hozzá, az azt követő évtizedekben a falusi élet hagyományos keretei is sokat változtak, és így az újabb lakó- és gazdasági épületek már nem igazán őrzik a régi hagyományokat. V.2

V.3 Községünk középső és felvégesi (azaz a központtól Szatmárcseke felé eső) részén azonban még napjainkban is áll néhány, a népi építészet jegyeit magán viselő, rédelyes tornáccal készített lakóház és gazdasági épület. Ezek többnyire a XX. század első felében vagy derekán épültek, és fellelhetők rajtuk régi hagyományos díszítések, köztük a tulipánmotívum is.

V.4 A nagyari paraszti gazdálkodás egykori jellegzetes építményei között szokás emlegetni a több állványos szerkezetű, csarnokos csűröket, a zsilipelt deszkafalú gabonás kamrákat, valamint a sütőházakat és az aszalókat. Egy nagyari aszaló a nyíregyháza-sóstói Múzeumfaluban is látható.

V.5 A Petőfi utca 42. szám alatti Tájház a XX. század elejének falusi lakáskörülményeit és használati tárgyait mutatja be. Az előtte látható tulipánoszlopos palánkkerítés eredetije a sóstói Múzeumfalu szatmári kisnemesi portáját díszíti. V.6

V.7 Nagyarban született Luby Margit, a szatmári szellemi néprajz ismert kutatója, a paraszti népélet hagyományainak szorgalmas gyűjtője és lejegyzője, és földi hamvai is községünkben, az egykori családi birtokon álló Luby-kriptában nyugszanak. Luby Margit munkái ez ideig öt kötetben jelentek meg: A parasztélet rendje (1935), Bábalelte babona (1936), Fogyó legelőkön (1943), Olyan világ volt… (1976), Népmondák Szabolcs-Szatmárból (1985). V.8 Luby Margitnak, „Szatmár szerető íródeákjának” emlékét a szülőháza falán, az emeletes Luby-kastély főbejáratánál elhelyezett márványtábla, a Luby család nyughelye mellett pedig egy tulipános emlékoszlop őrzi.